írta: Jeanne Wolf
keletkezés: 2009 augusztus
Alexis Bledel Roryként írta be magát a televíziózás történelmébe, a WB mérhetetlenül népszerű sorozatában,
a Szívek szállodájában, majd áttért a nagyképernyőre a Négyen egy gatyábannal és a folytatásával.
Most Bledel visszatér a mozi vásznakra a Post Gradban, amiben friss diplomásként néz szembe a potenciális
munkaadók elutasításával, míg otthon él a különc családjával.
Jeanne Wolf, a Parade.com írója rájött, hogy Bledel tud egy s mást a munkatalálásról.
Megerőltető munkát kapni.
"Színésznőként próbálni egy szerepért, nekem eléggé olyan volt, mint egy állásinterjú. A főiskolán, a NYU-nál
fedeztem fel a színjátszást. Soha nem fogom elfelejteni a Szívek szállodája-beli meghallgatásomat. Csak a
tapasztalatért csináltam, egyáltalán nem számítottam rá, hogy megkapom Rory szerepét, ami megváltoztatta az
életemet és a karrieremet."
Szembejövő munkanélküliség.
"Nem mentem keresztül semmi extrémen, de amikor a Szívek szállodája véget ért, nem tértem át egy másik tv
sorozatra. Nem mindig lépsz egyik dologról a másikra ebben a szakmában. Néha több hónapod telik el úgy, hogy
nem tudod mi lesz a következő munkád. Úgyhogy meg tudom érteni azt a vágyát, hogy sikerüljön dolgoznia."
A jó idők elválnak az elmúlt időtől.
"Egy tv sorozatot csinálni olyan volt, mint egy maratont lefutni. Segített volna, ha jó formában vagyok,
ha figyeltem volna arra mit eszek, ha szervezetem elég alvást kapott volna és edzett lettem volna. Sajnos
mindezt kihagytam és gyakran én csak egy nagyon fáradt színésznő voltam."
A nők munkájának értékének megértése.
"Erre egy feminizmus utáni perspektívából próbáltam gondolni, mert a történelemben volt egy olyan küzdelem,
hogy a nőknek legyen lehetőségük választani a munka és a családi élet között és most nekünk meg van ez a
választásunk. De, ami érdekel az, hogy ez a munka milyen fontos a karakteremnek. Az egész filmen dolgozik e felé,
teljesen elkínzott és azután sem kapja meg azt, amit akar. És rájön, hogy ez nem minden, amire számított.
Nekem ez egy emlékeztető, hogy a munkám nem minden."
Soha nem lesz munkamániás.
"Az olyan emberek, mint a karakterem a Post Gradban, aki görcsösen ragaszkodik az elképzelt karrieréhez és
nem foglalkozik más lehetőségekkel, egy erős személyiséget követelnek, hogy az legyen a fókuszuk. Ez egyáltalán
nem olyan, mint amilyen én vagyok. Én nagyon nyitott vagyok különböző dolgok iránt és nem akarom korlátozni magam.
Én csak tényleg látni akarom, mi jön az utamon."
Fiúk csak haverként.
"Voltak különböző pontjai az életemnek, amikor a legjobb barátaim fiúk voltak, de úgy gondolom a legjobb barátaim
jellemzően lányok. Nem tudom. Ez srácokkal komplikált, főleg amikor fiatalabb vagy. Úgy gondolom, hogy a legjobb
barátod és a pasid közötti választóvonal könnyebben tud bonyolulttá válni, ha a legjobb barát is fiú."
Otthon élni, mint a karaktered.
"Ha tudnám, hogy ezt kell tennem, valószínűleg egy hétig tartanék ki. Nehéz dolog ezt megcsinálni. Ez majdnem a
természet ellen van. Tudom, hogy sok ember visszamegy és a családjával él, különösen más országokban. Azt hiszem
az államokban annyira nagy a hangsúly az énen, és ha egyénileg sikerül elérned valamit, akkor egyedül akarsz lenni.
De sok helyen, mint Dél-Amerikában és Európában az emberek hosszabb ideig élnek a családjukkal, mint mi. Itt
határozottan úgy gondolom, ott van egy stigma. De én azt szeretném üzenni, hogy az élet nem pusztán arról szól,
hogy mit teszel, sokat kell tenned magadért és azokért, akik körülvesznek, majd hazamész és ez az életeddé válik."